Platformok a gyors keresethez

platformok a gyors keresethez
Így keress extra bevételt otthonról! Az egyetlen lehetőség ha már a kiadásaink átnézésén és csökkentésén túlvagyunkhogy kitaláljuk, hogyan lehet a lehető leggyorsabban extra pénzt keresni. Ezért összeállítottam egy 12 tippből álló listát, amelyekkel extra pénzt kereshetsz otthonról, online vagy másodállásban.

Bevezetés A social media platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak az elmúlt években. E platformoknak — vagy más néven social networköknek — nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen platformok a gyors keresethez vonatkozásában idetartozónak tekintjük a videómegosztó portálokat, amelyekre a felhasználók bárki által megtekinthető tartalmakat tölthetnek fel, és azon platformokat, amelyeken a felhasználói tartalom — nemcsak videó, hanem szöveg, kép, linkek, egyéb tartalmak is — alapvetően a felhasználó választotta nyilvánossághoz jut el, ahol aztán továbbterjedhet.

Hogy pontosan értsük: e helyütt azonos megítélés alá helyezzük a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert. Ennek fő oka, hogy tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás platformok a gyors keresethez is. Az Európai Unió új AVMS irányelve 1 is közös szabályokat alkot e két eltérő szolgáltatásra: az irányelv hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media platformokon megjelennek.

Az államok előtt a platformok vonatkozásában tornyosuló feladat nem csekély: egyszerre kell biztosítani a felhasználók védelmét a beszéd által okozott sérelmekkel szemben, és biztosítani a szólás­szabadság védelmét 4 — e két szempont pedig, mint látni fogjuk, sokszor nehezen egyeztethető össze. Ráadásul e feladatot különösen nehézzé teszi az a körülmény, hogy a tartalmak, a fel­használói beszéd megítélésének ügyében az állam átengedi a döntőbíró szerepét maguknak a platfor­moknak.

A social media platformok és a demokratikus nyilvánosság 2. A beszéd új formái és a nyilvánosság kiszélesedése A social media platformok vitathatatlanul alapjaiban rendezték át a nyilvánosság szerkezetét.

Ezeken a weboldalakon keresztül tömegek tudják véleményüket közzétenni, mások véleményét megismerni, egymással megosztani, kommentálni. A platformokon közzétett tartalmak nyilvánosságának mértéke több változótól függ: egyebek között a platform méretétől felhasználói számátóla felhasználó ismerősei számától, illetve az adott tartalom mások általi továbbításának megosztásának volumenétől is.

Nemcsak a nyilvánossághoz való hozzáférés módja és a nyilvánosság kategóriája változott meg, hanem a közzétett vélemény formája is. Ennek legkézenfekvőbb példája a Facebook like gombja általi véleménynyilvánítás.

A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából

A platformon bármely felhasználó véleményezheti az elé kerülő tartalmakat a like gombra kattintással vagy annak megérintésével. A Bland v. Az ügyben a Hampton város seriffjének megválasztását megelőző kampány idején a hivatalt közvetlen választás útján töltötték be a később újraválasztott seriff ellenében indult egy másik jelölt.

Ez utóbbi Facebookon elérhető kampányoldalán a seriff hivatalában dolgozó munkatársak egy része tetszésnyilvánítását fejezte ki a like gomb megnyomásával. Amikor az újraválasztott seriff ezen dolgozókat nem nevezte ki újból korábbi pozíciójukra, ők pert indítottak egyesülési joguk és szólásszabadságuk megsértésére hivatkozva.

A kerületi bíróság elutasította a keresetet, elutasítva a szimbolikus beszéd doktrínájának alkalmazását, ami a social media platformok működését értő szakmai közösségben éles kritikát váltott ki.

A munkavállalók érdeke véleményük kinyilvánításában megelőzi a seriff azon érdekét, amely a közösség zavartalan szolgálatához fűződik. A like gomb alkalmazása valóban értékelhető véleményt hordoz, és ezt a fellebbviteli bíróság helyesen ismerte fel. A like gomb véleményjellegének kérdése más módon is megközelíthető.

platformok a gyors keresethez

Kérdéses, hogy egy adott tartalom linkjének másokkal való megosztása és az azzal kapcsolatos tetszés kinyilvánítása a z adott esetben jogsértő tartalom újbóli közzétételének számít-e. Egy amerikai ügyben a bíróság ezt elutasította, arra alapozva, hogy a cikk linkjének közzététele nem módosítja a más által közzétett tartalmat, a like pedig szintén nem azonos az újraközléssel.

De ha a like gomb használata vélemény, akkor a szólásszabadság általános korlátai is videó opciót alkalmazandók vele kapcsolatban. Az Első Alkotmánykiegészítés hatályán kívül pedig az amerikaitól eltérő jogrendszerek e kérdés megítélésekor hangsúlyosabban kezelhetik a sze­mélyiségi jogok védelmének szempontját. A rágalmazó állítással kapcsolatos like — ami tehát a valótlan és sértő állításokkal való egyetértést fejezi ki — maga is rágalmazónak minősülhet.

Egyes kutatások azonban arra következtetnek, hogy a social media, a jellegénél fogva, a felhasználók platformok a gyors keresethez elhallgatását is elősegítheti. A kutatás stratégia opció határ azok, akiknek a véleménye nem azonos a többségével, a családi vacsoraasztalnál éppúgy csöndben maradnak, mint a Face­bookon. Homályos marad, hogy ez a probléma kezelhető lett volna-e a korábbi kanadai szabályozás szerint.

Minden platform

Kanada Legfelső Bíróságának döntése a Crookes v. Newton ügyben 13 ahol a bíróság úgy ítélt, hogy egy cikkben a hiperhivatkozások önmagukban nem képeznek közzétételt fel­veti a kérdést, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás, az újraközlés és a helyeslés határa.

A ­like-olás, a retweetelés vagy az emoji használata tekinthető a véleménynyilvánítás olyan formájának is, amely pozitív platformok a gyors keresethez — nem úgy, mint a hiperhivatkozások —, már amennyiben véleménynyilvánítás.

Nyilvánvaló, hogy a kommunikáció e formái közül a retweetelés állhat a legközelebb a hiperhivatkozás felhasználásához a Crookes-döntés szerintés ezért különbséget kell tenni a véleménynyilvánítások e formái között. A buborék és a platformok használatának más pszichés következményei A szűrőbuborék-elmélet szerint az internetes kapuőrök a társadalmi kohézió gyengülését idézik elő azzal, hogy a felhasználóiknak tetsző, az ő egyetértésükkel találkozó tartalmakat teszik leginkább láthatóvá.

Ezen tartalmak kiválasztása az egyes felhasználókról gyűjtött adatok értékelése nyomán történik, azaz minél több időt tölt valaki egy adott platformon vagy minél inkább képes az adott platform rögzíteni az illető egyéb online aktivitásátaz annál pontosabban lesz képes meghatározni az egyén érdeklődési körébe tartozó tartalmakat, számára pontosan célzott hirdetéseket kínálni, forbes opció Facebook esetében pedig összeállítani hírfolyamát news feed.

Az emberi psziché jobban fogadja azon tartalmakat, amelyek a saját véleményét tükrözik vissza, amelyekkel egyetért, a platformok logikája szerint pedig minél inkább ezeket keresi, annál inkább lesz minden más — a véleményét vitató, eltérő álláspont — számára láthatatlanná; ez a Sunstein-féle Daily Me Napi Énamelynek legfontosabb támogatói a social media platformok.

platformok a gyors keresethez

Persze kérdéses, hogy melyek ezek a források. A felhasználók jó része egyszerre több platformon is aktív, de ezek sokszor hasonló üzleti modell és tartalomrendezési elvek szerint működnek, azaz nem szüntetik meg, sőt inkább kumulálják a buborékhatást. Kérdés továbbá, hogy nem gyengíti-e a több forrásból való tájékozódás lehetőségét az, ha egy platform akkorára nő, hogy az már önmagában kétségessé teszi a sokszínű tájékozódás reális megvalósulását.

Ha pedig ehhez hozzátesszük, hogy a Facebooknak második negyedévében 2,23 milliárd aktív havi felhasználója volt, 21 akkor a problémát könnyen globális szintre emelhetjük.

A Facebook üzleti modellje arra épül, hogy a felhasználók minél több személyes adatot, tartalmat osszanak meg, és minél intenzívebb interakciót folytassanak egymással, ehhez pedig bizalom szükséges, amit a szolgáltatás manipulatív módon igyekszik kialakítani a felhasználókban. Egy, a Facebook által átadott adatok alapján végzett kutatás szerint ez nem is különösebben nehéz.

Az érzelmi hatásokat vizsgáló kísérletben ezer Facebook-felhasználó vett részt anélkül, hogy tudott volna róla.

A több negatív, szomorú, dühítő tartalommal szembesülő felhasználók maguk is szomorúbbak és dühösebbek lettek közzétett tartalmaik tanúsága szerinta vidámabb tartalmat fogyasztók pedig jókedvűbbek. A social media mint közfórum A social media platformok minden negatív jelenség ellenére a nyilvános kommunikáció színterei.

Otthoni-pénzkereset Állás

Ez a kommunikáció osztozik a szólásszabadság általános korlátaiban, 28 illetve támogatja, előmozdítja a hasonlóan gondolkodók egyesülési jogának és gyülekezési jogának gyakorlását. Ezzel összefüggésben merül fel a kérdés, hogy ki lehet-e tiltatni e platformokról egyes felhasználókat bűnmegelőzési megfontolásokból.

Kiemelten platformok a gyors keresethez kérdés ez a szexuális bűnözőkkel kapcsolatban, akik könnyedén kerülhetnek kapcsolatba kiskorúakkal a platformokon keresztül. John Hitz amellett érvel, hogy az ilyen bűncselek­mények miatt elítéltek — a büntetés végrehajtását követő — általános kitiltása nem fér össze a szólásszabadság védelmével. North Carolina ügyben, 37 a második jelentős olyan döntésében, amely a szólásszabadság internetes érvényesülésével foglalkozott, húsz évvel a Reno v.

platformok a gyors keresethez

Platformok a gyors keresethez ügyet követően. Az amerikai joggyakorlat háromféle közfórumot különböztet meg, amelyeken a szóláskorlátozás megítélése eltérően alakul. Az első a hagyományos közfórum közterek, utcák, parkok hogyan lehet pénzt keresni ülve, ahol a szólásszabadság gyakorlása is bevett hagyomány, a második a kijelölt vagy korlátozott közfórum, amely a szólásszabadság gyakorlásának nem hagyományos, de erre a célra használható helye például előadótermek, amelyek igénybevétele a tulajdonos vagy kezelő hozzájárulásához van kötvea harmadik pedig a nem nyilvános fórum, amely nem arra szolgál, hogy ott valaki beszélhessen, de erre mégis sor kerülhet kórház, börtön, katonai bázis.

Samuel Alito bíró a Packingham-döntéshez fűzött párhuzamos indokolásában vitatta is annak jogos­ságát, hogy a Bíróság az internet egészét utcákhoz és közparkokhoz hasonlítja.

A platformokhoz való felhasználói hozzáférést e felfogás szerint az állam jogi eszközökkel nem tilthatja meg, de a szolgáltató igen, és legfeljebb a diszkriminációellenes szabályok korlátozzák ebben. A szólásszabadság tradicionális felfogása szerint a social media platform egy magántulajdonú bevásárlóközponthoz hasonlít­ható, ahonnan a tulajdonos vagy üzemeltető bárkit eltávolíthat, ha megsérti a házirendet, illetve a közösségi együttélés általa meghatározott szabályait.

Élen jár például a Twitter-használatban Donald Trump amerikai elnök, aki vélelmezhetően már többször megsértette a szolgáltatás beszéddel kapcsolatos szabályait, mégsem tiltották ki a platformról, hiszen amit ott mond, még ha gyalázkodó vagy rágalmazó is, hír­értékkel bír 47 és persze reklámértékkel a szolgáltatás számára. A Twitter és felhasználója viszonyában az uralkodó felfogás értelmében a közfórumdoktrína nem alkalmazható, de felhasználó és felhasználó között, platformok a gyors keresethez platformok a gyors keresethez egyik egy választott politikus, akkor már igen.

Vagyis az a felület, amelyet nyilvános politikai kommuniká­cióra használnak egy social media platformon, lehet közfórum. A bíróság részletesen elemezte a közfórumdoktrína alkalmazhatóságának kérdését, majd megállapította, hogy az elnöki fiók kijelölt vagy korlátozott fórum, amelyről nem lehet kitiltani azokat, akiknek véleménye nem sérti meg a szólásszabadság határait a kitiltás oka az ügyben érintettek kommentjei voltak, amelyek vitába szálltak az elnöki tweetekben foglaltakkal.

A tömeges online véleményközlés lehetősége és a social media platformok ­felvirágzása kikezdte a hagyományos újságírás üzleti modelljét és szakmai követelményeinek ­érvényesülését. A tényfeltáró újságírás — a reklámbevételek zuhanásával, így a sajtó anyagi ­megrendülésével — visszaszorult, helyébe pedig a gyors impulzusokra építő, szenzációhajhász tar­talom-előállítás lépett.

Здания на этой планете, похоже, предназначались исключительно для жилья, и существа, некогда обитавшие в них, по своим размерам приблизительно соотносились с человеком.

A közönség szokásai átalakultak, és a terjedelmes, alapos cikkeknek ha megszületnek nem akad elég sok olvasója. Ez a jelenség kedvez a hamis hírek fake news terjedésének, a lokális hírszolgáltatás visszaszorulása pedig a helyi szintű korrupció növekedésének, a politikai közbeszéd romlásának, a választási kampányok vásári komédiává züllésének és a szélsőségek erősödésének. A trollok pedig provokálnak, gyalázkodnak és ellehetetlenítik az előremutató vitát, ráadásul a social media platformoknak ez platformok a gyors keresethez is baj, sőt előnyükre válik: a minél hevültebb, aktívabb interakció szolgálja a gazdasági érdekeiket, nem pedig a higgadt, nyugodt beszélgetés.

A hírfolyam személyre szabott jellege és platformok a gyors keresethez ingyenes és tömegesen elérhető junk news elveszi a hagyományos média piacát. A Facebook ráadásul nemcsak a híreket és a hagyományos újságírást kebelezte be, hanem mindent — a politikai kampányok, a bankrendszer, a szórakoztatóipar, a kereskedelem, de még a kormányzat és a nemzetbiztonság sem úgy működnek már, mint a nagy social media platformok előtti időben.

A social media platformok a hamis hírek terjedésének, azaz platformok a gyors keresethez valótlan információk szándékos terjesztésének tág teret adnak. Egy másik a platformok architektúrája, valamint a rajtuk zajló kommunikáció jellege, ami a szenzációhajhász, gyors, rövid ideig érdekes tartalmak terjedését támogatja.

Hamis hírek mindig is voltak, a média kora előtt és a technológiai fejlettség korábbi szakaszaiban is — ami ma más, az a tömegesség platformok a gyors keresethez a terjedés sebessége, illetve az a jelenség, hogy az új információs platformok nem véletlenszerűen terjesztenek hamis híreket, hanem ideális terepet biztosítanak a tenyészetükhöz. Előfordul, hogy egy gyilkos élőben közvetíti a Facebookon, ahogy lelő egy embert, és így szerez közönséget magának, amelyhez a platform hiányában nem jutna hozzá.

A platformok alapvetően alakították át a aki könnyen keres pénzt teret; nem csupán lehetőséget adnak a tartalmak megjelenítésére, hanem aktívan formálják őket, és kiválogatják a felhasználók elé kerülő információáradatot. Technológiai vagy médiavállalatok? A Facebook szinte vallásos dogmaként hirdette magáról, hogy amit szolgáltatásként nyújt, az egy semleges platform, és nincs köze ahhoz, hogy a felhasználói mire és hogyan használják.

Az elmúlt évek eseményei miatt ez az álláspontja tovább nem tartható. A platform ra eljutott odáig, hogy felelősséggel tartozik a nyilvánosságnak például a demokráciáért is, hasonlóan a médiához, illetve a kiadókhoz. De ne felejtsük el azt se, hogy a Facebook már előtt sem volt semleges platform.

Algoritmusai által minden felhasználója számára személyre szabott hírfolyamot állít elő, amelynek beállításai ugyan függenek a felhasználótól is, teljes egészében nem uralható. A hírfolyam beállításai természetesen a platform gazdasági érdekeit szolgálják, ami legitim érdek, de semleges magatartásnak aligha tekinthető.

Ráadásul, mint a Trending Topics-ügyből kiderült, e beállításokat akár politikai manipuláció érdekében is meg lehet változtatni. A social media platformok anélkül váltak a hírszolgáltatás legfontosabb helyszíneivé, hogy maguk akár egyetlen hírt is gyűjtenének, egyúttal uralják az online médiaterjesztési piacot is.

Csak első negyedévében millió hamis Facebook-fiókot zártak be. Mára nehezen megkérdőjelezhetővé vált, hogy a platformszolgáltatók a tartalmak felőli döntéshozatal kérdésében hasonlatosak a hagyományos médiához, ennek következtében pedig a szelekcióban manifesztálódó szólásszabadságuk is védelemre érdemes.

Ha a platformnak véleménye van, akkor az alkotmányos védelmet kap, de a jogi doktrínák megfelelő alkalmazásával korlátozható is. A platformok szabályozása a jog eszközeivel 3.

Bevezetés A social media platformok működése nem mentes az állami szabályozástól. A szólásszabadság érvényesülésének és korlátai megfelelő alkalmazásának kérdései a platformokon zajló nyilvános kommunikációval kapcsolatban is felmerülnek; az Egyesült Államok és Európa szabályozása között e tekintetben is jelentős eltérés figyelhető meg.

Amikor állami szabályozásról beszélünk, két problémát érdemes elkülöníteni: az egyik a felhasználók egymás közötti vitáinak, illetve jogi felelősségének megítélése, a másik a platformok jogi felelősségének kérdése.

A felhasználók egymást az offline világban megszokott módon perelhetik, például rágalmazásért vagy a magánélet megsértése miatt, illetve a bevett módon tehetnek feljelentést, ha bűncselekmény el­követésére, például gyűlöletbeszédre vagy erőszakra uszításra gyanakszanak. A jogi eljárások ugyanazok, de a social medián keresztül történő véleménynyilvánítás módja, formája, hatása és az elért nyilvánosság így az okozott kár vagy előidézett veszély eltér az offline közlések ha­sonló paramétereitől, ezért a szólásszabadság határainak vizsgálatakor figyelemmel kell lenni a social media platformon zajló kommunikáció sajátosságaira.

A platformok felelőssége bonyolult kérdés; a platform maga nem a jogsértő vélemény elsődleges közlője, hanem csak lehetőséget biztosít mások számára a közlésre, maga pedig sorrendbe állítja, megjeleníti a különböző tartalmakat a többi felhasználó számára. Az európai jogi megközelítés szerint azonban részt kell vennie a jogsértő tartalmak eltávolításában, amit ha elmulaszt, felelőssé válik az adott tartalomért. Az állami szabályozás így bevonja a megsértett ­jogok orvoslásának rendszerébe a platformszolgáltatókat is, amelyeknek ezáltal döntést kell hozniuk az érintett tartalom jogszerűsége felől — ezzel a jogalkalmazás mintegy vegyesen állami bírósági és magánkézbe kerül.

A platformszolgáltatók ezzel a tartalom elérhetősége felől döntő médiavállalatokká válnak, egyúttal a jogalkalmazás és jogérvényesítés fontos szereplőivé is. Alkalmazandó jogszabályok A social media platformok az EU közös joga szerint tárhelyszolgáltatónak minősülnek, tekintettel arra, hogy e szolgáltatások a felhasználói tartalmakat saját rendszerükben tárolják, rendezik, elérhetővé teszik, így az elektronikus kereskedelmi irányelv szabályai szerint el kell távolítaniuk azon jogsértő tartalmakat, amelyek ilyen jellegéről tudomást szereznek, de előzetes ellenőrzési vagy általános monitorozási kötelezettség nem írható elő számukra.

Platformok a gyors keresethez kérdés az, hogy az irányelv Sérti-e ez a monitorozási kötelezettség tilalmára vonatkozóan az irányelvben foglaltakat? Az Eker. A social medián keresztül zajló kommunikáció osztozik az offline világban érvényesülő szóláskorlátozásokban.

Ami például Európában a szólásszabadság által védett vélemény, az egy iszlám államban blaszfémia lehet, ami súlyos büntetésért kiált. Az egységes standard hiánya pedig — mivel egy vitatott tartalom bárhol elérhető, és a platformon gyorsan sokszorozódik és terjed — feszültséghez és erőszakhoz vezethet.

Robert Kahn a holokauszttagadás példáján keresztül azt veti fel, hogy a szóláskorlátozások — részben az egy­séges standardok hiánya miatt — csak kevéssé hatékonyan tudnak megvalósulni, így egy sérelmes tartalom azon országokba is könnyen eljut, amelyekben egyébként tiltva van, és ezzel a Facebook vagy a Hosszú távú bináris opciós stratégia korában nem is igen lehet mit kezdeni.

Lehet persze, földrajzi helyre szabott korlátozással: geoblockinggal, de egyedi, gyorsan terjedő tartalmak esetében ez kevéssé hatékony. Az AVMS irányelv óta vonja szabályozás alá a lekérhető médiaszolgáltatásokat, amelyek az interneten keresztül is elérhetők lehetnek, de ezek sorába a social media nem illeszthető be.

Lásd még